Yuu Solk

Most itt vagyok, egyenlőre biztonságban, de már megint hol? Ezek nem képesek valami olyan helyre lerakni, ahol tudom is hol vagyok? Na mindegy. Valamerre elindulok, lesz ,ami lesz alapon, aztán csak kilyukadok valahova. Egy ideig mentem egyenesen és végül is belebotlottam egy elég terebélyes városba. Arra számítottam, hogy majd valami kisebb falut vagy ilyesmit találok, de most itt tornyosul egy hegynyi beton az orrom előtt. Akkor fussunk is neki... Besétáltam a kisebb kertes házas területére, és, ahogy a kutyák ugatását hallgattam, eszembe jutott Viktória. Most biztos kivont szárnyakkal bujkálna a hátam mögé, vagy inkább menekülhetnénk miatta. De jó is volt, inkább menekülnék vele, mint egyedül. Bár valahol ő is itt kell, hogy legyen, gondolom nem csak én lettem megbüntetve. A gondolataim közepén járva egy parkban voltam a város közepén és egy hang szólt hozzám.
- Jó napot fiatalember, tudna segíteni egy kicsit?
Kicsit nem értettem, most mi is van, de rájöttem néhány másodperc alatt. Egy kedvesen mosolygó néni rángatta a pólóm és mutogatta a nagy és elég nehéznek látszó csomagjait.
- Segítene elvinni a csomagjaimat?
- Ő persze.
Megemeltem és vittem utána a csomagokat, nem mondom, nehezek voltak. Nem is tudom hogyan bírhatta el ezeket eddig. Leszakadtak a vállaim mire elértünk a házhoz, nem tudom most miből is van ez az öregasszony, hogy ezeket cipelte, de lehet, én vagyok gyenge. Ez a ház iszonyat nagy és elég puccosnak is néz ki. Gazdag néni lehet, még a lift is újnak néz ki. Felmentünk és nem is volt meglepő, hogy egy óriási házban élt a lányával és unokájával. A csomagokat letéve a kezembe nyomott egy számomra ismeretlen pénzt, amit a 20 000 számot láttam. Most ez sok vagy kevés? nem tudom, de nem biztos, hogy el kellene fogadnom.
- Köszönöm, de nem ezért segítettem.
- Ne vicceljen, fogadja el, biztos jól jön majd otthon a gyerekeknek vesz belőle valamit.
- Nincsenek gyerekeim.
- De felesége csak van egy ilyen jóképű fiúnak.
- Sajnos feleségem sincs.
- Nem baj, akkor csak magáért fogadja el, holnap is lesz csomagom, ha annyira segíteni akar.
- Jó elfogadom.
Elvettem és a ház bejáratához mentem. Még utoljára megcsodáltam a lakásuk modern bútorait. Kezdett beesteledni én pedig itt álltam egy darab 20 000 - sel, azt se tudom ér-e valamit ez a pénz.