Yuu Solk

Hallgatóztam az emberek között járva és egyérdekes hírre bukkantam itt a határon. Úgy tűnik, hogy sok ember rendelkezik olyan félárnnyal, akit irányíthat és úgy kezelik őket, mint a testőröket, vagy inkább kivégzőket. A hatalommal bíró ember a leggusztustalanabb lény a világon, de ez így van rendjén, különben kin vezethetnénk le a feszültséget? Az őrjöngő düh tombol bennem, ami minden pillanatban valaki halálához vezethet, ezzel kell élnem, ezt adta nekem egykori emberem, erre születtem és ezzel fogok ítélkezni felettük. Ugyan nincs jogom az embert, mint fajt kiirtani, de szükséges pár szeméttől megszabadulnom, hogy a fajtámat eltüntethessem a világunkról. Emiatt pedig kénytelen vagyok itt maradni egy kicsit, az as kergetése helyett.
Nagyjából két nap kellett a félárny megtalálásához, akit Ibo-nak hívnak és egy nagy hatalmú cég tulajának testőre vagy inkább rabszolgája. Minden egyes alkalommal, mikor láttam elmenni az utcán, feldühödtem és alig bírtam magammal, de nem kezdhetek vele küzdeni nyílt terepen, mivel ő gyakorlott harcos már. Én még csak gyerek vagyok hozzá képest, aki éppen tanulja a járást, annyi előnnyel, hogy állandó segítségem van. Ő viszont egyedül lesz minden este, gazdája álmának kezdetével, ezért ezt kell kihasználnom és valahogy magam mellé állítani.
Az ember egy óriási palotában élt, amit nagy erőkkel védtek, de ez rám nem vonatkozott, én csak besétáltam volna. Ők viszont valahogy furcsák voltak. A kapuban álló két őr egy sisakot viselt a fején és úgy reagáltak, mintha láttak volna. Furcsa dolog történt... az a két ember tényleg észrevette valahogy a békés sétálgatásomat és valami furcsa fegyverrel nekem estek.
- Ez fáj!
Felkiáltottam, mert a penge a karomba hatolt, ráadásul Éne felére, ezért ő is előjött és összerántotta magát.
- Mi van ezzel az árnnyal? Furán viselkedik...
Ezt a kérdést az tette fel a másiknak, aki megvágott. Furcsán néztek rám és egymásra is, én pedig úgy döntöttem, hogy menekülnöm kéne, viszont Éne nagyon nyugtalan lett.
* Fáj... ez nagyon fáj!
Nem tudtam rendesen járni tőle, ezért összekuporodtam és felhúztam a pajzsot.