Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Yuu Solk

Bejegyzések

Indavideó

Mennyek Birodalma 23.rész

marha2 2013.03.16. 19:19

Elindultam az ágyam felé miközben a méregzöld szemeibe bámultam, olyan volt, mint egy ragadozó. Nem is hagyta volna, hogy nemet mondjak. Befeküdtem mellé és csókolózni kezdtünk. Nagyot huppantam az ágyon, hátralökött és fölém mászott. Szinte felfalt ez a tűz. Próbáltam ellenkezni, de lenyomta a kezeimet és mind a tíz körmét a mellkasomba vájta, majd lehúzta. Fájt, de izgató volt. A következő pillanatban már csak azt vettem észre, hogy letépte rólam a gatyámat és ott voltam meztelenül. Megint rajtam volt, de most fordítva állt felette és a szájába vette a mereven álló testrészem. A mennyben éreztem magam, ilyet még senki sem csinált velem. Én pedig elkezdtem simogatni a szoknyája alatt, végig a combjain és közöttük is járt a kezem, de már nedves volt a bugyija mire odaértem. Végigtapogattam a friss és régi sebhelyeket a combja tetején,de most nem érdekelt. Annyira felizgatott, hogy nem számított semmi... Eltéptem a bugyiját, hogy végre az én szám is hozzáférhessen a dolgokhoz és elkezdtem nyalogatni. A sós íz eltöltötte a számat, annyira élveztem, hogy alig bírtam ki hangos nyögések nélkül. A melegség mindkettőnk testét eltöltötte, már nem tudtam, hogy a testrészeimen hol van esővíz és hol az izzadság... Aztán pont mire elmentem volna felült, egyenesen az arcomra élvezett. leszállt és megfordult. Ismét csókolgatni kezdett, miközben hol simogatott, hogy karmolt. Beleharapott az ajkaimba, a nyakamba, és a fülcimpámba is. Mikor én tettem vele ugyanezt, nagyokat nyögött. A következő pillanatban már megint ő volt felül. Nagyon szűk volt, nem éreztem ennyire szűknek még senkit, de pont ezért volt jó. Már elzsibbadt mindenem az élvezettől. Ennyire még sose volt jó. A végén pedig rám feküdt és csak hallgattuk egymás lélegzését.
Valami nedveset érzek. Sír? Valamiért hullanak a könnyei.
- Mi a baj?
Kérdeztem értetlenül. Most örömében sír? Nem értem.
- Semmi.
Pedig én látom, hogy van valami, nem örömében csinálja, de nem kérdeztem tőle még egyszer. Nem baj ha nem akarja elmondani, végül is még a nevét se tudom. Pár perc alatt álomba sírta magát és ott szuszogott a mellkasomon, miközben még mindig negatív távolság volt kettőnk között. Nemsokkal később én is elaludtam, nem is emlékszem mikor, csak úgy elnyomott az álom. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://0yuu.blog.hu/api/trackback/id/tr605138289

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása