Yuu Solk

Miután Énével egy testbe kerültünk, valahogy új érzések kerítettek hatalmukba, kezdtem megismerkedni az érzéseivel, az eddig elnyelt depressziójával, de már nem volt akkora hatással rám. Nem éreztem azt a kínzó, feszítő érzést, ami még félárny koromban belülről égetett el, most csak egy lágy szellő, a régi érzelmeim viharához képest. 
* Ha nem lettem volna itt, ez nem történik meg. Miért voltam itt, miért hagytam, hogy ez legyen? Megint csak álltam és néztem...
Igazából Éne ehhez hasonló gondolatai elég borzalmasnak hatottak elsőre, de talán túl gyorsan szoktam bele, hogy már ne legyen hatással rám.
Miután eltöltöttem az asok határánál két hetet, egy érdekes dolog történt...
Valahogy átvettem az irányítást éne fölött, pedig egy szinten álltunk a kezdetben. Ő valahova mélyre száműzte magát és naponta csak egyszer-kétszer nyilvánul meg valamilyen formában, minden más idejét valahova elbújva tölti. Eközben pedig hagyja felfedezni ennek a furcsa új testnek az adottságait, ugyanis nem csak nekem van ilyen mellék képességem, mint a testem felgyújtása, hanem énének is. Ő nem is tudott róla de egy fekete gömböt tud maga köré idézni mikor összekuporodik. Azt ugyan nem tudom, hogy mennyire erős ez a pajzs, vagy meddig lehet pontosan fenntartani, de jól fog jönni, ha ismét összekerülök egy assal vagy egy árnnyal. A tábornok sem fog magától válaszolni a kérdésre a félárnyak létezéséről, ezért valószínűleg harcolnom kell vele. Egy eleve lehetetlen küldetésbe kezdtem, de talán van megoldás, ahogy most énével összeolvadtam és megkaptam a teste feletti uralmat a képességével együtt, úgy megtehetem ezt mással is, de van egy kis probléma. Ez a test egybeolvasztós dolog az as képessége és nem tudom merre lehet, ráadásul nincs garancia arra, hogy én uralkodok majd a többiek felett, mint most éne felett, de meg kell próbálnom. Nincs más lehetőség, ha véget akarok vetni ennek, akkor össze kell gyűjtenem a félárnyakat és magamba olvasztanom mindet, hogy én legyek az egyetlen és egyetlen jól irányzott döféssel mindennek véget vethessek. Megszabadítom a világot a fajtámtól, így vagy úgy, de ezt a hibát ki kell törölni a történelemből, épp ezért szeretném tudni, hogy miért is jöttünk létre. Ki volt az az elmebeteg, aki a hozzám hasonlók megteremtése mellett döntött, mikor a két faj nem kompatibilis egymással, és mint hibás fegyverek, mi is csak azt tesszük, amihez kedvünk támad. Nagyon kevesen vannak, akiket irányítani lehet, a többiek pedig csak mérgezik a világot.