Mikor legelőször láttam nem hittem a saját szememnek…
Három hónapja a gyülekezet vezetője félrehívott, hogy beszélgethessen velem egy kicsit négyszemközt is. Elmondása szerint az egész csapatból egyedül nekem van esélyem arra, hogy pap lehessek és életemet Iskayennek áldozhassam, de ez nem megy olyan könnyen, mivel nem rajtam vagy rajta múlik, hanem Istenen. Nemrég üzenetet kapott, hogy tájékoztasson a Tiszta megjelenéséről. Az, akinek megmutatja magát egy tiszta, hamarosan olyan mágikus erőt kap, mely tetoválás nélkül is segíti Iskayen szolgájának dolgát, de sosem gondoltam volna, hogy egyszer tényleg megtörténik velem…
A vonaton utazva elnéztem a tömegben magam mellé és egy kissé távolabb, ahonnét már nem volt érthető a tömegben a hangja, megláttam a Tisztát. Egy fekete hajú, sötét ruhát viselő lány volt az, olyan fehér bőrrel, mely szinte kiégette az ember szemét, mégsem tűnt fel senkinek. Békésen, mosolyogva beszélgetett, egészen addig, míg össze nem találkozott a tekintetünk. Akkor egy pillanatra megállt a szívem és éreztem a belém hatoló, szinte már pusztítóan erős mágiát. Kiválasztottá váltam, végre beteljesült a vágyam és pappá váltam abban a szent pillanatban, mikor megjelent előttem.