Yuu Solk

„Az M1-es kísérlet óta tudjuk, hogy a magyarok felelősek a kialakult helyzetért” Ezt írta ma a Nuklear címlapján szereplő cikk. Nem is csodálom. A történelem szoftverem megmutatta mi is az oka ennek.
A XXI. század közepén a tudósok áttörést értek el az informatika színterén. Megalkották a végtelen mágnesességnek köszönhetően az első kvantumszámítógépekből álló mesterséges agyat egy robot számára. Miután rákötötték az emberi öt érzékszervet modellező eszközt, a robot hihetetlen sebességgel volt képes tanulni. Az ezt megelőző kísérletek alapján viszont veszélyes lett volna, csak úgy hagyni egymagában, hogy egyre több információt tároljon magában. A nyilvánosság aggodalmának engedve, miszerint a robot addig tanul majd, hogy megdönti az emberiséget, lekapcsolták. A kutatást viszont nem állították le, más utat kerestek. Egy emberi kísérlet megnyugvást hozott sikerességével, mikor a mellékagy nevű eszközt egy nő koponyájába ültették. Az egy balesetben szellemi fogyatékossá vált ember ismét visszanyerte gondolatait, de még emlékezetét is.
A média természetesen felkapta az ügyet és támogatta, de voltak ellenzők is. A szkeptikusok azzal érveltek, hogy nem tudhatjuk nem veszi-e át az agyunk felett az irányítást az M1-re keresztelt mellékagy. Sok főleg fiatal embert ez kevésbé érdekelt, mint a technológiailag lemaradott harminc-negyven éveseket és bármit megadtak volna, hogy szó szerint állandó kapcsolatot tartsanak fenn az internettel.
Az eltelt harminc év alatt a fiatalok fele megkapta az M1-et és számuk egyre csak nőtt, de az ennek köszönhető rohamos fejlődés aggasztó módon kezdett megjelenni. Ere inkább kiélesedtek a stílusok és szinte katonás egyentudatra tettek szert az emberek. A kimozdíthatatlan egységként létező nagy stílusok domináltak és folyamatosan egyre konvencionálisabbá tették az embereket. Emiatt pedig az a hír terjedt el, hogy a mellékagy káros a társadalomnak.
A XXII. század elejére megkezdődött az államok újraformálódása az országok létrehozták a technológiai szövetségeket, mely az M1-el rendelkezők szabad országa lett a világ minden pontján. A kiborgok korában pedig már nem volt visszaút. Röpke tíz év alatt behódolt az Ensz a szövetségnek és kötelezővé tették a mellékagy beépítését minden emberbe.
A hekkerek koraként is ismert XXII.század aztán a legszörnyűbb borzalmakat szülte meg és kihasználva az egyenstilizációt, vagyis az emberek stílusokra bontható egyentudatosulását, nagyobb és nagyobb konfliktusokat teremtett meg. Ezzel pedig elhozta a nukleáris III. világháborút, ahol az emberi vagy más szerves életforma már szinte képtelenné vált a normális kifejlődésre. A megmaradt kiborg populáció pedig az ellentétektől elvakulva távozott a bolygóról. Mi, normális emberek pedig itt maradtunk a sugárfertőzött bolygón. Egyetlen szerencsénk, hogy az ózonréteg eltűnése miatt mindenki minden és mindenki megkapott egy bizonyos gént, ami nanobotokat fejleszt a testben és helyreállítja a károkat, sajnos nem teljesen.
A radioaktív megabombák sújtotta kevés kis szárazföld beitta a káros részecskéket és egyre nagyobb fertőzést okozott. Már a testünkben termelődő nanobotok sem bírták a mély, artézi vizekben is kimutatott részecskéket. Ezért mindent megtettünk, hogy a világunk megmeneküljön, de az átlag életkor már elérte a huszonöt évet. Fiatal kortól kezdve beteg volt mindenki és mikor a kiborgok több szövetsége is kijelentette, hogy az élet ilyen formában értelmét veszti emiatt pedig pusztulnia kell, nem tudtunk ellenállni. Mélyen belül tudtuk, hogy ki fogunk halni és üzenetet hagytunk, mert a világ ismétli magát.
Ez pedig a kijelölt nap. 3… 2… 1…