Yuu Solk

A nyalogatástól a lány egészen magán kívül volt, hangosakat nyögött és beletúrt a hajamba. Feljebb csúsztam és végig csókolgattam a hasát, forró bőrén szinte párolgott az izzadtság. Megmarkoltam a formás mellét és azt is csókolgattam. Ismét feljebb csúszva behatoltam a lábai közé és a szájába egyszerre, próbált felnyögni, de nem engedtem neki, hagytam, had erőlködjön. Valahogy most nem volt hozzá se kedvem, se erőm. Szabadulni akartam, most nem esett jól a szeretkezés. Viszont mégse hagyhattam itt a kellős közepén, ezért kicsit bénázva és kelletlenül erőlködtem végig az estét. Majd elfeküdtünk egymás mellett és elaludtunk. Reggel szokás szerint én ébredtem fel előbb és az alvó kislány látványában gyönyörködhettem.
- Miért vagy te ilyen kedves hozzám?
Suttogtam, de úgy látszik már nem aludt.
- Mert te vagy az én kis angyalkám.
Mit is várhatnék egy ilyen kislánytól. Aranyos meg nincs is bajom vele, de most valahogy jobban vágyom Viktóriára. Még mindig hiányzik, pedig már több, mint egy hónapja elváltak útjaink. Vajon mi lehet vele? Őt is leküldte, vagy most fentről figyeli, amit csinálok? Lehet, hogy találkozunk még, de nem bízom ebben.
- Szeretlek!
Ez most mi? Ugye nem szeretett belém. Azért ennyire nem akarok közeli kapcsolatba kerülni vele, nem tekintem életem párjának, hiába is kedvelem.
- Nem is mondasz semmit?
Miközben kinyitotta a kis résnyi szemeit és rám nézett, megfogta a kezemet.
- Nem tudom mit mondjak erre.
- Szeretsz?
Ha azt mondom, szeretlek, akkor békén hagysz? Nem hinném, hogy jó ötlet ezt mondani, mert még magához láncol, de az ellenkezője se jobb, hiszen elfogadtam az ajánlatát. Én vagyok az angyalkája... Ha visszautasítom, meg van az esélye, hogy mehetek új szállást keresni. Hiába gyűjtöttem pénzt, még közel sem elég egy normális lakásra.
- Nem tudom.
Talán ezzel egy időre el van rendezve a dolog.
- Jaj, te...
Ezzel becsukta a szemeit, hozzám bújt és kaptam egy csókot tőle. A csókja nagyon finom, az ajki, mint valami krémes sütemény habja, ez pedig kombinálva a szenvedélyével... Nála jobban senki sem csinálja, talán épp ez nehezíti a dolgot, és ezért nehéz neki nemet mondanom.