- Megint esik.
- Még mindig!
- Igaz. Mióta is?
- Nem tudom, olyan harminc éve talán.
- Miért esik szerinted?
- Te is tudod, nem? Mióta az Úr a földünkre jött folyamatosan szakad.
- De miért jó ez az Úrnak?
- Én sem tudom, de emiatt lettünk az eső országa.
- Ország... jó vicc. Ez a kis városka... Mindenki csak abból él, hogy vizet árul.
- Ha már ennyi eső esik...
- Valamire már egy ideje kíváncsi vagyok.
- Mire?
- Miért jött ide?
- Ki tudja...
- De most komolyan. Miért jó az Úrnak, hogy egy városkából külön országot csinált?
- Ki tudja mi jár a fejében... Én inkább arra lennék kíváncsi hol van.
- Nem lenne nehéz megtalálni ezen a kis helyen. Nem mozoghat sokat, ha azt akarja, hogy csak itt essen.
- Szerinted direkt csinálja?
- Persze, biztosan van valami értelme.
- Igaz. Előtte ez csak egy háborús övezet volt mindenféle durva betegséggel és éhezéssel. Előtte nem fürödhettünk meg a pénzünkben.
- Na ja. Mindenhol szomjaznak, mi meg ingyen használjuk amennyit csak akarjuk. Még jó hogy nem jöhet ide bárki lakni.
- Így is túl sokan vagyunk. Akik nem fúrhatnak kutat, azoknak elég borzalmas lehet.
- Ezt hogy érted?
- Ha nem lenne pénzed belőle, te szeretnéd ezt a helyet?
- Nem biztos.
- Biztosan nem. Ezért sem szeretik az Urat sokan.
- Mikor hal meg szerinted?
- Csak idő kérdése. Szerencsére még sosem kellett a merénylőkkel küzdenem.
- Igaz is, te a testőrség tagja vagy. Nem találkoztál még vele?
- Ugyan... Te is tudod hogy megy. Nem érintkezhetek vele,. Különben is, honnét veszed, hogy pont ott van?
- Ott esik a legjobban.